Miközben a Nyugat megalapításának 100. évfordulóját konferenciasorozattal, tanulmányok, kötetek sorával ünnepelte az irodalmi szakma, a többi fontos sajtótörténeti évfordulóról rendre megfeledkezik.
150 évvel ezel?tt 1860. november 7-én indította útjára Arany János a Szépirodalmi Figyel? cím? folyóiratot. A költ? azon az ?szön mondott búcsút tanári állásának, és hagyta el Nagyk?röst, hogy Pestre költözzön, s ott a Kisfaludy Társaság igazgatójaként dolgozzon. Arany Jánost visszahúzódó, csendes embernek ismerjük, de ? nagyk?rösi évei alatt a világra nyitott értelmiségiként nem csak belföldi, hanem külföldi újságokat is olvasott, tisztában volt azzal, hogy milyen egy korszer? lap.
Ezért nem okozott neki különösebb nehézséget, hogy Pestre érkezvén, lapszerkeszt?ként egy olyan színvonalas irodalmi folyóirattal debütáljon, amelyet nem csak kortársai ismertek el, de a sajtótörténészek is a korszak legjobb folyóirataként tartanak számon. A lap irodalmi és m?vel?déstörténeti jelent?ségéb?l azóta sem veszített.
Arany maga vetette fel Csengery Antalnak írott levelében 1860 januárjában, hogy szívesen szerkesztene egy lapot. Az irodalmi élet képvisel?i is örömmel fogadták a kezdeményezést, és segítették a költ?t a lap elindításában. Arany János nagyon magas mércét állított fel, csak azoknak az írása jelenhetett meg a lapban, akiknek alkotói tevékenységét maga is sokra értékelte. Úgy vélte, hogy a tehetséges fiataloknak is lehet?séget kell adni, de azok tekintsék rangnak, hogy egy ilyen színvonalas folyóiratban jelenhetnek meg írásaik.
A szépirodalmi és kritikai folyóiratban olyan neves kortársak segítették az alapítót a lapkészítésben, mit Gyulai Pál és Szász Károly. Utóbbiról elismer?en mondta Arany, hogy pár óra alatt bármir?l képes cikket írni. A Heckenast Gusztáv nyomdájában készült lap szerz?i voltak Erdélyi János, Madách Imre, Zilahy Károly, Bérczy Károly, Hunfalvy Pál. A külföldi irodalomról is rendszeresen beszámolt a lap.
Ennek ellenére Arany sokat panaszkodott, hogy könyvismertetésre, bírálatok írására nincs megfelel? embere. Az igen magas mérce azonban nem vonzott elég olvasót. A néhány száz el?fizet? nem tudta eltartani a lapot, amely két év után kénytelen volt bezárni kapuit. A Szépirodalmi Figyel? 1862. október 30-án jelent meg utoljára, de rá 2 hónapra, 1863 januárjában Arany elindította a Koszorút. A korábbi színvonalból némiképp engedve a címlapjára azt íratta: „szépirodalmi s általános míveltségterjeszt? hetilap”.
Forrás:
www.hetivalasz.hu
Halász Csilla
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:39 :: H.Pulai Éva
