Lénárt Anna : Meggyfaág

2010.11.10. Lénárt Anna Vers 12
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás
Ha belegondolok, milyen találékonyak voltak nagyanyáink…

Eszembe jutott,

szegény nagyanyám,

amint meggyfaágat

nyes a tanyán.

Gyerek voltam,

féltem t?le,

azt hittem sarkam

vessz?zi el.

Most már tudom,

deres fejjel,

? sosem vert

volna el.

Bújtam akkor

a szalmába,

meg ne lásson,

nehogy bántson.

Rám sem nézett,

vessz?kkel a kezében,

csoszogva

a konyhába ment.

Ablak alatt

kukucskáltam,

a suhogókkal

mit akarhat?

Öreg szülém

Kisfazékba,

vizet tett

a vaskályhára.

A vessz?ket

mit?l féltem,

apró darabokra

összetörte.

Így f?zött

nagymamám,

meggyfaágból

csodás teát.

Legutóbbi módosítás: 2010.11.10. @ 16:12 :: Lénárt Anna
Szerző Lénárt Anna 143 Írás
Három családos elvált nő vagyok. Gyermekeim kirepültek a fészekből, egyedül élek. Köztisztviselőként dolgozom, a feladataimat legjobb tudásom szerint látom el. Lelkiismeretes embernek tartom magam.Szeretem az embereket, átérzem gondjukat és ha tudok segítek. Megpróbálom a legrosszabb dolgokból is a legjobbat kihozni, mert azt tartom az élet túl rövid ahhoz, hogy megkeseredve éljünk. Sok mindenre megtanított az élet, elsősorban arra, hogy sosem adjam fel. Ha reggel borult az égbolt nem arra gondolok, hogy esni fog, inkább annak örülök, hogy még nem esik. Verseket gyermekkorom óta írok. Az általam írt versek "én vagyok", tükrözik a lelkem, a vágyaim, átölelik az életem. Romantikus embernek tartom magam, a halak csillagjegyre jellemző tulajdonságok szinte mind jelentkezik nálam. Alföldi lány lévén kívánkozom a hegyek közé. Ha tehetem a szabad időmet hegyes vidéken, sétával töltöm. Igaz kevés ilyen akad, de ha adódik akkor kihasználom a lehetőséget.