A reggeli meleg macskakövön
az éjszaka dermedt lábain botorkálva
felt?nik egy alak.
Csikkért hajol, majd szétnéz
az új nap szégyenét?l félve,
vagy a többiekt?l, kik szintén
csikket lopnak valahol a reggeli
macskakövet élve.
Ki tudja?
Persze azt sem tudjuk,
honnan jön ?, itt, a reggeli
meleg macskakövön,
miért csoszog, hova csoszog,
és miért kell csoszognia,
mikor talán annyi évet
sem számlál, mint én.
Csak csoszog, zsebre dugott
kézzel imbolyogva, kócos hajgallérral
csikkért szemetest túrva.
Cigarettám félig szívtam s az
ablakból figyelem ahogy megáll
alattam és hosszasan néz,
néz a semmibe.
Talán azért bambul szótlanul,
amiért én is szoktam,
gyönyörködve egy k?ben, fában,
vagy amikor a mohafolt csillan a
kopott háztet?n zöldjét játszva
a vörös alapon, és belesimul a házfal
aszott színfoltjába?
Nehéz hinni.
Akkor mi érdekli?
Nem tudom.
Csak azt tudom, hogy ma reggel
ketten nézel?dtünk, aztán szégyenkezve
csukódott ablakom, s leejtett félig szívott
cigarettám jelz?füstöt eregetett
a meleg aljzaton.
Legutóbbi módosítás: 2010.11.05. @ 21:58 :: Matetits László