Álság, hazugság, negéd’
hajbókolás, csöpögő
csók, álvigyor.
Sors csavarta test
groteszk lélek
Összefut számban
keserű nyálam,
de nem köpök,
mert visszacsap…
Bőrük rétegeit
szarusodó kérgek
vastagítják.
Lehet menni harcba,
meg bálba.
Nem pirul az,
szégyen sehol.
Merev lárva arcok
vesznek körül,
nyelvük lóg –
szokás hatalma.
Nincs más,
fagylaltot nyalnak
elszántan.
Szájukból
puncs fröccsen,
mazsola billen
orrukra.
Bibircsókos
borzadály.
Legutóbbi módosítás: 2010.11.21. @ 14:06 :: Pulai Éva
