s az erózió belém harap legottan
Mottó: “Sziklának lenni
volna jó,
magasan a légbe
nyúlva, csúcsom
lepné a hó.”
Dudás Sándor: A zord
felnyúlok büszke-elbizakodottan
egekre vágyom és szelekre
s az erózió belém harap legottan
tehet velem ahogy a kedve
felülök a holdsarlóra nyárra
fanyalgok világló éjszakára
vágyom ahol fehér hajam
az ?sz hó tavalyról
megpihen várom hogy magam
magányát emberláb tapodja
hódítani akarjon mint asszonyt
felettem a szél csak lent madár szól
a fészkét ?rzi hinnéd semmi dolga
de lám csak emelkedtem haszontalan
hogy szél rajtam hasra bukjon
fátlan virágtalan asszonytalan sorson
Legutóbbi módosítás: 2010.11.12. @ 23:13 :: Radnai István