Lakás, idősebb férfi kukoricát majszolva, izgulva nézi a tévét. Csöngetnek. Kelletlenül feláll, ajtót nyit. Középkorú férfi, kezében nagy, tömött sporttáskával áll a küszöbön.
Az idős csak félszemmel figyel rá, mert vissza-vissza „kacsingat” a képernyőre.
Bemennek a lakásba, az idős visszaül nézni a tévét, a középkorú egy könyvet vesz elő a táskából, és leteszi az asztalra.
Az idős bezárja a másik után az ajtót, siet vissza a tévé elé. Amikor leül, megbillen az asztal. Fogja, egy kicsit billegteti, majd az egyik lába alá beteszi a könyvet, és nézi tovább a tévét.
|
Középkorú: Jó napot kívánok, kedves uram! Kápolnási vagyok! Kápolnási Péter!
Ids: Jó napot! Mit óhajt?
Középkorú: Mondom kedves uram, Kápolnási Péter vagyok, az író.
Idős: Na jól van, jöjjön, jöjjön! Nem tudom, mit akarhat nálam egy író, de jöjjön már be, mert most van a legizgalmasabb rész!
Középkorú: Ez az!……. Illetve, ő az!
Idős: Mit, mit, mit akar?
Középkorú: Ez életem főműve kérem! Ebben minden benne van! Izgalom, szerelem, romantika, sőt! Bűn-ügy-is-van-ben-ne!
Idős: És?
Középkorú: Nézze kedves uram! Ebből a könyvb?l háromezer példányt nyomtattak, és még egy sem fogyott. Azért jöttem, hátha kedvet kapna hozzá! Higgye el….
Id?s: Tévéújságja nincs?
Középkorú: Na de kérem!
Idős: Tudja, a másik csatornán mindjárt kezd?dik a Dunyika hétpecsétes élete című sorozat, csak azt nem tudom mikor.
Középkorú: Akkor sincs tévéújságom! Szóval ez a könyv…
Idős: Látta maga a Juan atya megtévedésének ötvenharmadik részét?
Középkorú: Nem kérem, nem láttam. Én ezt a könyvet…
Idős: Na, abban volt szerelem! Abban aztán volt szerelem! Ha maga azt látta volna!
Középkorú: Nem láttam!
Idős: Bánhatja, míg él! Még én is könnyeztem drága uram, a feleségem meg zokogott! Karcsikáról nem is beszélve!
Középkorú: Ki az a Karcsika?
Idős: Ki volt Karcsika? De ez nem fontos. Miért is jött?
Középkorú: Hogyha ezt a könyvet maga elolvassa..
Idős: Miért olvasnám el?
Középkorú: Mert jó!
Idős: Nem lesz belőle film?
Középkorú: Szokott maga egyáltalán olvasni?
Idős: Tévéújságot. Nincs magánál véletlenül egy? Tudja, Dunyika…
Középkorú: Tudom, de nincs.
Id?s: Klárikám elkeverte valahová. Pedig jó lenne tudni, hogy….
Középkorú: Jó bizony! Vesz könyvet, vagy nem vesz könyvet?
Idős: Vastag?
Középkorú: Nem vastag! Még maga is kiolvasná egy hét alatt! Odaadom fél áron! Na?
Idős: Hejj! Ezt nem hittem volna! Odanézzen! Hozé Huanita Munoz tényleg Senor Alvarez De Pintó kisebbik fia! Na, a maga könyvében van ilyen?
Középkorú: Nincs….
Idős: Azt, ilyet akar nekem eladni? Ugyan, menjen már!
Középkorú: Mondom fél áron adom! A bolti ár feléért! De tudja mit! Magának, mert ekkora könyvbarát, engedek hetven százalékot! Na, megveszi?
Idős: Rendben van, hagyja itt, hátha jó lesz valamire!
Középkorú: Még hogy valamire! Drága uram! Ez életem főműve! Könyörgöm, olvassa el!
Idős: Jó-jó, csak menjen már! |
Legutóbbi módosítás: 2010.11.24. @ 12:00 :: S. Szabó István