S. Szabó István : Mondj valamit

Férj, feleség. Fekszenek az ágyban, a nő olvas, a férfi a tévét nézi. A feleség félreteszi a könyvet.

Feleség:

Szeretsz?

Férj:

Ühüm.

Feleség:

Nagyon?

Férj:

Ühüm.

Feleség:

Akkor mondj nekem valami szépet!

Férj:

Sör.

Feleség:

Jaj, már olyan izé vagy! Mondd azt, szeretlek.

Férj:

Nem hagynál végre békén?

Feleség:

Na, nyuszika! Mondd azt, hogy szeretlek!

Férj:

Szeretlek.

Feleség:

Most mondd azt, nem tudok nélküled élni.

Férj:

Fiacskám….

Feleség:

Mondd már!

Férj:

Ó, Istenem, mit vétettem ellened! Rendben van, de csak azért, mert vasárnap van! Gizi! Nem tudok nélküled élni.

Feleség:

Tényleg?

Férj:

Nem.

Feleség:

Jaj már, olyan izé vagy! Most mondd azt, minden este kívánsz!

Férj:

Na azért azt már…

Feleség:

Mondd már!

Férj:

Jaj nekem, végem van! Rendben van, legyen ahogy akarod! Minden rohadt este kívánlak!

Feleség:

Most miért mondod, hogy rohadt este, amikor kívánsz.

Férj:

Pont ezért. Ezért rohadt ez a rohadt este, mert kívánlak, és nem tudok tévét nézni! Elégedett vagy?

Feleség:

Most mondd azt, Gizikém, nálad még a tévé sem fontosabb!

Férj:

Nem mondom.

Feleség:

Mondjad?

Férj:

Nem!

Feleség:

Na!

Férj:

Nem!

Feleség:

De szeretsz!

Férj:

Most megint kezded?

Feleség:

Rendben van, békén hagylak, de akkor most mondj valamit magadtól. Mit szeretne az én nyuszikám?

Férj:

Azt, hogy kussolj!