Seres László : Nélkülem…

2010.11.14. Seres László Vers 18
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

Nélkülem te már nem lehetnél

visszafogottabb a leheletnél,

izgatóbb, mint a tavi nádas,

hogy a csodára rátalálhass.

 

És én se lehetnék nélküled

tűz, megrészegült őskövűlet,

kit létrehoztál önmagadnak.

Kit magamnak létrehoztalak.

 

Én Ámort, te Totem-állatot.

Szerelmünknek szelíd, lágy vadont

őrült vágytól, hogy úgy szerethess,

ahogy csak szeretni érdemes.

Legutóbbi módosítás: 2010.11.14. @ 01:24 :: Seres László
Szerző Seres László 599 Írás
A versekért érzett rajongásomat megőriztem örök szerelemként gyermekkorom óta, végig kísért életutamon. Írogattam magamnak, s szűkebb környezetemnek verseket leginkább, és sokat olvastam. Aztán az élet eltérített más irányokba. Hivatásos katonatisztként szolgáltam Gyömrőn, Sárbogárdon, Nagytarcsán. Személyügyi vezetőként a legkülönfélébb emberi sorsokkal találkoztam, humán beállítottságom hasznomra vált ezekben az években a róluk való gondoskodás felvállalásában. Ma nyugdíjasként újra az irodalom, a költészet tölti be az életemet. A gondolatok, szavak szerény formálójaként így adok életjelet magamról a világnak.