Szeibert Éva : Ballada a Szüleimről

Nyomtatás

Anyám fehér felhő,

Apám néma bánat,

Anyám tiszta égbolt,

Apám már nem árthat.

Apám régen elment,

Anyám virág szirma,

Apám koporsóban,

Anyám dala néma.

Apámért a könnyem

hullik évek óta.

Anyámért a szívem

hasad meg naponta.

Apám emlékében

ott lakik a vétek.

Anyám szép lelkében

angyalok zenélnek.

Apámnak bűnei

mind a múltba vesznek.

Anyámnak könnyei

egyre csak peregnek.

Apám már csak emlék

elvitte a nemlét.

Anyám azt suttogja:

– Úgy utána mennék.