unok ma mindent, mi szó, mi fecsegés
bet?sorok jönnek:
szüntelen hóesés
szakadnak rám a rímtelen sorok
értelmet nekik én
aligha adhatok
töretlen kúszó gondolatinda
fáradt szemem el?tt
idétlen sorminta
állj fel, menekülj, retour à la nature
bár ezt így nem írta
a jó öreg Rousseau.
hamis a világ és buta az ember
ha én is az vagyok
soha ne keljek fel…
Legutóbbi módosítás: 2010.11.14. @ 14:10 :: Szilágyi Erzsébet