Nyár volt, forrón sütött a nap.
– Jaj a bundám nagyon izzad,
fürd?ruha volna most jó.
– így sóhajtott egy kis mackó.
Meghallotta ezt a róka:
– Szert tettem egy jó szabóra.
Gyere, – hívja mackó komát –
neked is szab fürd?ruhát.
A róka a tóhoz szalad,
mackó a nyomában marad.
Rák asszonyt hívja a róka,
csattog is már az ollója.
Elkészült a fürd?ruha.
Ott a tükör, nézz csak oda,
ez most a legújabb divat, –
szólt a rák, s a vízre mutat.
Néz a mackó tó vizébe,
jaj de mit lát a tükrébe’?!
Bundájából nadrág maradt,
az is éppen csak egy falat.
Szabót a róka fizette,
majd a bundát összeszedte:
– Nem kell nékem más fizetség,
ez a csekélység is elég.
Sóhajtoztak az állatok:
– Mackó koma megjárhatod.
Augusztus van. Nemsokára,
hideg jön a meleg nyárra.
Ugyan mit tör?djek véle,
kin? majd a bundám télre.
Nem figyelve semmi jajra,
vidáman táncolt egy dalra.
Egyszer aztán esett a hó,
fázott nagyon a kis mackó.
Az állatok is töprengtek,
hogy most miként segítsenek.
Csak a róka örvendezett,
új bundával dicsekedett:
– Medvebunda, ez ám a jó,
fel?lem, már hullhat a hó!
Aztán egy nap csoda esett,
a Mikulás megérkezett.
Szánkóját hat szarvas húzta,
mert siet?s volt az útja.
Az erd?ben mégis megállt,
a szánkóról csendben leszállt.
Így szólt: – Kaptam sok levelet,
de innen a legszebbeket.
Itt mindenki egyet akar,
bundát a mackónak hamar.
– Itt a bunda, gyere mackó!
Tapsolt a sok erd?lakó.
És a róka, vele mi lett?
A farkassal összeveszett.
Medvebundát akart az is,
marakodott a két hamis.
A bundát a róka védte,
de a farkas összetépte.
Így történt ez, és azóta
sajátjában jár a róka!
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 10:08 :: Juhász Magda
