Mikor engem az Isten megteremtett,
jó voltam, de a lelkem eltörött.
Kerestem mindenütt finom szerelmet,
mit éjjel az ember álomba önt.
Ifjan keresgéltem e kavalkádban,
melyb?l h? Szerelmem került el?,
minden angyali jellem amit vágytam,
a csók, az ölelés melege ?.
Szemei oly világosságtól bölcsek,
melyet a Nap hordoz mid?n felkel.
És kellene, hogy új álmokat öntsek?
Nem…több álmom nincs, és új nem kell!
Legutóbbi módosítás: 2010.12.09. @ 08:31 :: Kapus Attila