Napok hullnak szívemre,
ami egykor
tele volt szeretettel;
most csak emlékek nehezednek.
Felejteni kellene,
nem csak bámulva nézni,
a valóságot, ami talán nincs is
– lehet, hogy ezért utálom?
Üres akarok lenni.
Szeretnék elaludni,
vagy jól berúgni,
részeg önmagammal
megbeszélni, hogy hová lett
az er? tenyeremb?l,
amivel széttéptem egykor,
az elszakíthatatlannak t?n?
er?s szálakat.
Szeretnék most elbújni,
egy új testben újra születni,
hogy csak messzir?l
emlékezzem rátok.
