Kováts Péter : Elmúlt egy szerelem

Elmúlt egy szerelem, hidd el, csak ennyi!

 

Ha harmat üli meg a szempilláidat, 

ne szégyenkezz miatta, az egy vádirat. 

Ha döbbent fájdalom némítja ajkad, 

a szemed mondja el majd a vádakat.

 

Nem rajtad múlt, te mindent adtál. 

Nem rajta múlt, hogy semmit se kaptál.

Oly álmokat sz?ttél könnyelm? lényébe, 

mely ott nem volt, kipergett bel?le.

 

? csak játszott egy színes játékot, 

percnyi varázslat, neki csak ennyi volt. 

S szaladt is tovább, s kacagva nézte, 

hogy lázasan vágytál az ölelésre.

 

Nem szól a harsona, nincs világ vége, 

háborgó lelkedet nyugtasd meg végre. 

Tanulj hát bel?le, nincs már mit tenni, 

elmúlt egy szerelem, hidd el, csak ennyi.

 

Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 09:50 :: Kováts Péter
Szerző Kováts Péter 70 Írás
Kedves Barátaim.Soha nem vallottam magam költőnek, nem is volt rá kéztetésem, hogy "megtanuljam" a versirást. Nem is irok verset úgy, hogy " most én verset írok" erről vagy arról.A vers megszületik bennem s én csak lejegyzem ami kibukik a tollam alól. Nem nekem kell eldönteni, hogy ez irodalom-e vagy csak firkálmány eldönteni Nektek olvasóknak kell, meg az időnek ami vagy feledésbe taszítja vagy életben tartja öket.