Rendeződnek életem színei,
Mint selyem ingen vasalt redők,
Vigyázva simulnak hullámzó vállamra,
S a vonalak mentén súlyuk egyre nő.
Mert tavasz zöldjét a nyár magába zárja,
A viola báját tűz nem oltja ki,
Színek kavalkádját az ősz télre bízza,
Ki ez édes terhet fehérrel fedi.
Csatolmány: Horváth Piroska alkotása
Legutóbbi módosítás: 2010.12.08. @ 20:03 :: M.Simon Katalin