Nem, az az út nem az igazi,
Alig egyszer-kétszer volt az olyan,
Amikor a ködben a hídon jártam,
Víz fölött lépésnyi sem volt, köd
Miatt nem tudtam: lábam alatt
Akad-e még út, amire léphetek,
Nem is nyílott út már semerre sem,
Minden csakis addig tartott, meddig
Merni mertem éppen rálépkedni –
Ilyen ez az élet – gondoltam ott,
Meg a szerelem is éppen ennyi:
Ameddig a lépted merészkedik,
Ez az egész éppen annyi, nem több,
Amire valaha rálök?dtél, s az amir?l
Egykor majd kivesznek, nem kérdeznek,
Jöttél, el is mehetsz – már lefele.
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 09:57 :: Adminguru