Radnai István : Luca napi delirálás

hörpintsd fel gyorsan a részed
dülöng az ünnep részeg

a születésre várva ölt
feny?t magzatot erényt
ölünk zsibbad böjt———a böjt …..nével? nélkül sem hibás nyelvtanilag
nagy hangon nem lehet szerény
szórja ami nincs
a pénz átkozott kincs
a születésre várva költ
s koplal a fagyos január
diós és mákos patkót tölt
körbejár üveg s pohár
hörpintsd fel gyorsan a részed
dülöng az ünnep részeg——--innen mintha hiányozna valami…gondolom egy vessz?t hiányolsz?
függöny sincs üres szobád——–üres a szobád…… nem értünk egyet, mivel nem kötelez? kitenni a nével?t!
felizzik még a kályha
h?l? szívvel várod a csodát
az istengyermek ágya
ha megmaradt a betlehemes díszlet
s abban kér?dz? marha díszlett
zárt ajtón kopogtat három
piás ?k lennének a napkeleti
bölcsek ajtómat bezárom
nem marad ha töltök nekik
el?kerül-e még a kártya———el?kerül talán a kártya …(nem ugyanazt jelenti – itt a kérd?jelet hiányolod?)
vagy pornó-tévé járja
haláltánc ez az ünnep torz a fa——haláltánc ez az ünnep .(oké)
veszekszik a boldog család
kifakult üveggömbjeid java—ha közbevetés akkor gondolatjel közé kéne tenni
elhidegült hazug csalárd
szeszt?l drogtól izzad az éjjel
csillaggal toronnyal éggel
nem tör?dve röhögsz a más baján
szingli vagy csoportos üres
magány buli csetepaté talán
ablakon kidobott pezsg?s üveg
delíriumos álom a régi emlék
verg?dsz azt álmodod nemrég

még átfonta karod a hála
csillogott egykor tiszta szemed
nem születés a gyermek halála
verg?dsz még benned feldereng
gyertya ajándék feny?illat angyal
felriadsz mégsem tör?dsz haranggal
pásztorsubás tömjénes misével
csizmát húzol s fejedbe báránykucsmát
rémálmaidban orgonál karácsony éjjel
hóba fagyott gyerekkorod kulcsát
keresni rest szíved szobád üres
józanodsz reggel van s kifogyott az üveg
*
hercegem ha ablakunk alatt csilingel szánod
lehet hogy századunk jaját megszánod
van még remény s eljön-e aki hozza
vagy megfagyott s betelt a sorsa
egyszer még egyetlen éjjel fénnyel
mit reméljen akit a merénylet felnégyel
vagy magába száll mint meleg bánya-mélybe
s a lélek-lámpa jelez a sújtólégre
hisz mélyen ül ?rzi a beomlott tárna
gyermekkorunk kioldott tiszta álma
angyalfelh?k mossák a havas égben
mi volt csak ismét patyolat a lélek
hercegem akarsz-e titkon megszületni
vár-e még valaki vagy fagyos csillag alatt
beomlott a barlang befülledt szénaillat——–szénaillat …(oké) más volt az olvasatom, de így jó
cifrák a rongyaim elfagyott bennük a senki
—————

István, vannak részek a versedben – bejelöltem – ahol a gondolat átcsúszik a következ? sorba, s így központozás nélkül nem teljesen egyértelm?ek a vers azon részei. Mivel sorvégi rímeket használsz, ezért el kéne döntened, hogy melyik “eszközt” használod. A csúsztatást, vagy a központozás elhagyását.

Ha központoznál, akkor a csúsztatásoknál vagy vessz? lenne, vagy pont, de írásjeleket kívánna, de ha nem akarsz használni írásjelet, mindenképpen meg kéne törni azokat a szakaszokat – bár lehet ez a rímek rovására menne, de mindent nem lehet kihasználni egy versben –

Nem minden olvasó tud megküzdeni ezzel a kett?sséggel, és nyilvánvaló nem öt embernek írod a verseidet.

Egy-két helyen jelöltem egyéb hiányosságokat. Nével? hiányát, illetve más szó használatát javasoltam.

Várom válaszod.

 

 

Az enjambement szándékos… tapasztalatom szerint egy-egy “megállító” gondolat az olvasót visszatérésre készteti, mondják, hogy többször kell elolvasni, de megteszik, nem öten!

 

Apollinaire és fordítói ezen nem akadtak fenn (a Nyugat nemzedékei fordították), s?t még nagyobb engedményeket is tettek a saját verseikben is, magánhangzó kihagyása, ugratása!

(pl. Babitsnál) nem mintha magamat hozzá mérném!

 

Eddigi olvasóinak így tetszett!

 

Feltehet?en a kötetben is így fog szerepelni, a következ?ben. Két tanácsodat elfogadtam, egyetértek.

Egyik helyen a nével? nem töri meg a ritmust sem.

 

Köszönöm, hogy foglalkoztál vele!

üdv

Ha akarom, vagy a vers úgy kívánkozik ki bel?lem, bels? rímeket is alkalmazok..

Bennem egy dallam jelenik meg, de a vers sosem értelmetlen – lehet, hogy nehéz?!

 

———————-

A bels? rímeket nem zavarná, ha megtörnéd a versed – ha már nem akarod központozni – , de én inkább sorvégi rímeket látok, amik miatt inkább csúsztatod a verset, és ez a véleményem szerint az érthet?ség kárára megy. Mert azért azt is vedd alapul, hogy lesznek, vannak olyanok is, akik nem ismerik a “Radnai-versek” meghatározó jegyeit.

Nekik nem egyszeri olvasás kell. És lehet többszöri olvasás is kevés.

Nem érzem azokat az átcsúszásokat megállításoknak. Vagy, ha az, akkor lehet többszöri nekifutás is kell.

Ez  a vers megérdemelné a központozást. Úgy ahogy elmondanád. Megpróbáltad úgy elhelyezni benne az írásjeleket?

Nem értelmetlen  a vers, talán még nem is nehéz, hisz a jelenkort idézi, nem bonyolult szövegkörnyezettel.

Én még mindig tartom magam ahhoz, hogy, azokat az átcsúszásokat meg kéne oldanod.

Üdv.

 ****************************

Köszönöm! Hidd el nem makacskodás!

Egyrészt – Kossuth-díjas színésznek sem jelentenek problémát a verseim…

Másrészt – némi ambivalencia a szövegértelmezésben, nem árt a versnek, hiszen magam is játszom, ha központoznám, némelyikben naponta helyezném át a vessz?ket..

 

Ha akarod kipublikálod – így!

 

A két javítással (nével?, ott ritmikailag is hiányzott talán, és az egybeírás, ami eredetileg szándékosan külön gondolat volt az “illat” – de nincs szemantikai jelent?sége!

 

Köszönöm!

Legutóbbi módosítás: 2010.12.28. @ 12:47 :: Radnai István
Szerző Radnai István 330 Írás
Publikáló szerző vagyok. Cikkeim, írásai, verseim, novelláim a "rapista" illetve "RaPista" nicknéven is megtalálhatók egyes portálokon.