(Karácsony elé)
Nem kell már a lárma, csend kellene végre,
ostoba háborúk helyett okos béke.
Kézfogás, új ünnep, nem öldöklő szózat,
olyan fegyver kell, ami harangszót ad
s imára hív, bűnöst-bűntelent az Isten,
ajtót nyit elénk, vár, hogy ítélkezzen,
ha kimondjuk mind, – elég!
mert nincs más rajta kívül, aki segítsen.
Béke lesz, meglátod, az lesz.
Csend, mint a temetőben.
Nem számít az se, mi maradt,
mi ment veszendőbe s kié az érdem.
Ki elhunyt, vagy ki él,
csak hullj le elébe magadért, valakiért.
Még nem késő. Még nem.
Legutóbbi módosítás: 2010.12.11. @ 17:04 :: Seres László