(Hajdani Karácsonyaimra)
Hányszor vártam
– hit és vágy tartott ébren –
Isten-angyalt
reszkető hópihében
hogy aláhull majd
s keresi az utat
átragyogja
nyomorúságunkat
csillapítva
jégmezők vak dühét
mikor majd bezörget
…s lesz tört fenyőfaág
meg friss kalácsillat
égetett cukor
színes krepp papírlap
s dísznek gyertyafényben
ráaggatott béke
asztalon szegénység
dúsan mérve
kiporciózva hozzá
hálaima
…mondd Uram
miért a jónak kell várnia
gyermekarcú hittel
ha jön a Karácsony
Valaki átlebegett
a szobámon
égbe emelt
majd lerántott a földre
s szólt egy hang
létednél nem vágyhatsz többre
a sorsodat
szívemen viselem rég
becsüld meg azt fiam
mindig ami elég
s magához szorított féltőn
felismertem
Anyám volt az
vagy talán…
az Isten
Legutóbbi módosítás: 2010.12.20. @ 20:28 :: Seres László
