Szívednek…
Hol van a lelkedben
annyi béke,
az éj várakozó mélye,
s te, hol vagy akkor.
A pokol alján szőtt
türelem-ruhám mit
magamra öltöttem,
kérlek, vedd le rólam,
az legyek ki voltam
szíveden, szívemmel.
Legutóbbi módosítás: 2010.12.20. @ 22:16 :: Sonkoly Éva