Uram, ha vagy, egy az Isten,
Igen, lehet, én kétkedem,
És tamáskodom,
Tudom, érzem is, ilyenkor,
Uram mindebben vétkezem.
Uram, én faragok szobrot,
Bálványt, írok, művészkedem,
Festek képeket,
Imádom is némelyiket,
Uram, ekkor is vétkezem?
Uram, káromollak, szidlak,
Imára kulcsolt két kezem,
A te nevedben
Teszek sok jót, talán rosszat,
Uram, megint csak vétkezem.
Uram, dolgoznék szorgosan,
De nincsen munkám énnekem,
Szombaton akad,
Vagy éppen vasárnapokon,
Uram, ezzel is vétkezem?
Uram, nincsenek szüleim,
Miként hosszítsam életem?
Vagy ha vannak is,
Eldobtak, korhelyek, léhák,
Uram, én értük vétkezem.
Uram, a képmásod gyilkol,
Népek ölnek meg népeket,
A bőrszínéért,
Vallásáért, olajáért,
Uram, én velük vétkezem.
Uram, te értelmem mellé
Ösztönt adtál, két szemet,
Ha asszonyt látok,
Mindig kívánom, ő kíván,
Uram, vele is vétkezem.
Uram, lásd, a tőke felfal,
Lopásra görbül fél kezem,
A jobb kezemmel,
Imára keresztet vetnék,
Uram, a létért vétkezem.
Uram, bíráid a Földön
Mind megvehetők pénzeken,
Papok árulják
Bocsánatod, tőrt áldanak,
Uram, hitelre vétkezem.
Uram, a gazdag gazdagszik,
A tűfok tág lett végtelen,
Nem vágyik mennybe
Dölyfük, hitük rég elveszett,
Uram, ezért is vétkezem.
*
Uram, ez szent bizonyosság:
Hitben, a szívben létezel,
Éljen hát a hit
Itt a szívemben, különben
Uram, te bennem vétkezel
Legutóbbi módosítás: 2011.01.11. @ 07:00 :: Csillag Endre
