Remegsz, hogy ócska riposztod
glóriát vonjon homlokod köré,
– bár tartanád a szád (!) –
szavaid küretelt gondolatok,
már holtak voltak, mikor
kicsusszantak fogaid közül,
hasztalan köpködöd mérged,
ha játékos kedvem elfogy,
csigolyád törik majd, halkan
reccsenve, döglötten hull(a)sz porba,
elfeledi tetemed a múló idő,
s csak a szag marad néhány orrban,
ki még az előadást nézi,
köpni fog rád, lekullogsz a porondról
magad után húzva kiontott beleid,
ostoba gőg (!)
lesz a végzeted, mocskában fetrengve
kuporogsz, gúnykacag
rajtad a világ
megbukott előadás…
2008
Legutóbbi módosítás: 2011.01.30. @ 18:08 :: Fecske Panna