Pillantásodba rejtettem magam,
ott kuporgok békében hangtalan.
Kinyújtom lassan rezzen? kezem
– talán mosolyod is elérhetem!
Ha arcodon simul szelíd öröm,
az úrrá lesz minden fagyon, ködön.
Ha kézen fog a vágy és táncba hív,
perg? ritmust dobol hozzá a szív.
Elnyugszik testünk az éj közepén,
ringató kékbársony kerevetén,
tudod, hogy én mindig fogom kezed,
s míg csak akarod, ott leszek Veled!
Legutóbbi módosítás: 2011.01.11. @ 07:00 :: Havas Éva
