Horváth Melinda : Este

Láttam közelről a nap ráncait,

és szelídültek hozzám gyűlölt közhelyek, 

s volt pillantás, ami bearanyozott, 

mert simogattam születő reményt.

Jártam mezítláb csiklandozó homokon, 

de szegődött hozzám csúf, göröngyös út is.

Hívtál és vártál, hát itt vagyok.

 

Takarj be, kérlek …

Legutóbbi módosítás: 2011.01.10. @ 19:17 :: Horváth Melinda
Szerző Horváth Melinda 0 Írás
nem itt lakom, ide csak hazavárlak, megtanult érintésekből a legigazibbal börtönöm, templomom ugyanaz a csend csontüregeimbe néha ólmot önt az est ilyenkor én is hazavágyom mindenség karján a biztos semmibe