visszafeküdnék
már visszafeküdnék
de visít a képzeletbeli vekker
a dereng? nap alatt
s hiába húznám a paplant fejemre
a halk kattogások zakatolássá válnak
újabb megpróbáltatás
a malomnak nevezett mókuskerék
fogaskerekei között
várva az ajtón belép? undor
zamatos mosolyát
begyulladt szemekkel tapintom
a falak rideg diszperziós b?rét
mentsvárat keresvén míg
a konyha magába nem fogad
s fel nem forralja rémálmaim
paszt?rözött belvilág
gépzajok monoton lüktetése
késztet bénulásra
ki vagyok én
árnyékolt falak sejtetik
hogy van valami odaát
talán egy m?szív
egy lélegeztet?
valami monoton sípolás
visszafeküdnék
Legutóbbi módosítás: 2011.01.07. @ 13:00 :: Jagos István Róbert