Vihar volt, villámok cikáztak,
koromfekete volt az ég.
De reám holt költ?k vigyáztak,
meg ne halljam a szél neszét.
Az orkán háztet?ket tépett,
szállt a cserép, mint konfetti száll.
Míg verset hallgattam, sok szépet,
hol holt költ?k társasága vár.
Ez itt most mind béke-hirdet?,
a szellemekb?l árad égi fény.
Kinn szakad a jég, ítéletid?,
itt nyugalom ül, tükrök tengerén.
A holt költ?knek társasága jó,
egy más világba visznek engem el.
E viharos éj nem nekem való,
Helikon a megfelel? hely.
Talán reggel fel sem ébredek,
s rám szakad a házunk t?zfala.
Míg holt költ?k világán révedek,
oly csodás, nyugodt ez az éjszaka…
Legutóbbi módosítás: 2011.01.29. @ 23:04 :: Szuhanics Albert
