Kett?sség
Kett?s lénye által szétfeszítve.
A „jó” és a „rossz” egyvelege,
miben elhatalmasodott a si-
–Lányság, ki nem fogadja el,
hogy N?vé vált se neme lett.
Inkább hord bármit, ami nem
teszi azzá, ami. Lelkét is így tépi
ketté s nem olvassza eggyé
kiemelve mi érdemes és nemes.
Vegyes lénye csak ne vesszen el.
-ezt nem akarom,nem hagyom-
Tehetségét is olykor széttaposná,
holott a világ áhítatát vágyja.
Meg van benne minden, mi egy
Géniuszhoz kell. Ha nem hasítana
vagy igen, de madárként az égen.
Kivetíti fényességét, mi rejtve
melegszív? pompás szivárvány,
de vallomása szerint kegyetlen is.
Ha e kett?sségét másra vetíti
azt még a legszelídebbnek is nehéz bírni.
Azt hiszem, bár lehet, hogy tévedek
e világon hinni benne már csak Egy
ember képes, a többi eltemeti,
míg gazság, esélyt se adva neki
a gödörb?l való kimászásra.
————-
Bernadett, azért mert versszakokra tördelted, és néha igyekeztél rímelni is, szóval nem igazán sikerült verset írnod. Képzavaroktól hemzseg, helytelen szórendek törik meg, túl személyes, és ezáltal a “köznek” érdektelen.
Jegyzet. Töprengés. —-de ilyen kategória nincs. Irodalmi nyelvezete közhelyes, lapos, nem emelkedik, és ezért nem is zuhan. Nincs benne kapaszkodó, ki, kinek, miért, nincs mi megtartsa, nem hozza azt az érzést, hogy igen, erre emlékezni fogok 5 év múlva is. Sajnálom.
üdv.
Legutóbbi módosítás: 2011.01.28. @ 20:22 :: Tacita Bernadett
