Tiszai P Imre : Borotválatlan pofával

Nyomtatás

A villogó

/régi képcsöves/

tizenkilenc colból rám ugatott

regnáló királyunk, magabiztosan,

a mindentudók bölcsességét

osztogatva,

én meg csak bámultam ki

borotválatlan pofámból,

hisz egy nyelvet beszélünk.

Akkor miért nem értem?

Csak ültem,

fizetetlen számláim szorongattam,

s hallgattam,

mint osztja az észt,

aztán gondoltam egy merészt,

tűzbe a számlákkal,

hiszen minden rendben!

De a lángokba hol vessem?

Orosz licenc panel a negyediken,

szakadt tapéta, büdös szűnyegek,

harminc éves, széteső bútorok,

könyvek halomba pakolva a fal mellé.

Fecnik a huzatban repülnek.

/örökre elveszett gondolatok/

Pergő zománcú, központi fűtés,

két hónapja

„SZOLGÁLTATÓ ÁLTAL LEZÁRVA”

Még egy melegítőt magamra húzok.