Meztelen suhogással emelkedsz
ki az éjszaka tengeréb?l,
és hagyod, hogy a pislákoló fény
különös ábrákat rajzoljon a testedre.
Kibomló hajad illetlen árnyékot
vet a válladra, amikor magadhoz húzol –
Nyárillatú vagy.
(…)
Szomorú ez a meztelen suhogás -,
börtönbe zárt lelked próbál
felém közelíteni, de a tenger,
a tenger – elnyel mindent.