*
voltál nekem
két pólus között a vonzás
virágbibére hulló harmatom
amplitúdóba zárt harangkongás
elmúlásból éledő hajnalom
voltál nekem
szerencse boldogság alázat
falombot ringató őszi szél
télben szunnyadó barázdája tájnak
ölelős tavaszból rajzó méh’
voltál nekem
suttogó kertek virágos ágya
seholsincs világban
sehol sincs bűntudat
estike szőnyegén
suttogó árnyak
szavak képek sziklák
szelídség indulat
vagy nekem
árvaság szülém hiánya
tollam hegyére száradt gondolat
kavicsok között őrlődő büszkeségem
szótlanságba karcolt alkonyat
leszel tán
újra csepp a számon
hősítő édes éltető
utolsó szó halotti imámban
de lehet csak sóhaj
ami még menthető
Legutóbbi módosítás: 2011.02.11. @ 16:11 :: Bakkné Szentesi Csilla