Hódara hull, noha Napba vakul szeme – szinte – a télnek.
Csillan a fény, miriádnyi pihén pici csillagok égnek.
Szél viszi-hordja, de sárba tiporva – bevégzik a sorsuk –
Gyilkosuk épp, ami szülte rövidke, csodás ragyogásuk.
Czirják Jolán : Hódara hull
2011.02.05.
Czirják Jolán
Vers
10
Szerző Czirják Jolán
211 Írás
1961-ben születtem, de éveim száma nem egyezik meg azzal a korral, amennyinek érzem magam.... le is szoktam tagadni kb. 10 évet - simán!! :P
Nemrégiben váltam el, és most 17 éves - gyönyörű lányommal, és tündéri kiskutyámmal élünk Tatabányán.
Csecsemőgondozó a szakmám, de egy bolond betegség miatt leszázalékos "nyögdíjas" vagyok... - mindenem a versírás - és mások műveinek olvasása!!!
ÃÂltaluk szinte teljesen egészségesnek érzem magam!
A magyar nyelv szeretete mindig is meghatározó volt életem során. Mellettem senki nem beszélhet helytelenül - "nák-ozva, suk-sükölve" - én bizony kijavítom őket ismeretlenül is!
Mottóm: "versek nélkül lehet élni, de minek?"