Czirják Jolán : Tavasz odván

2011.02.14. Czirják Jolán Vers 4
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

 

 

Izzad a hó – ledobott takaróját sárba tapossa,
Nincs maradása, elindul – léptét vágya fokozza,
Csillan a könnye, mi Nap sugarától gy?l’ a szemébe,
Várja a távoli róna, de bánja, hogy itt neki vége…

Legutóbbi módosítás: 2011.02.14. @ 10:20 :: Czirják Jolán
Szerző Czirják Jolán 211 Írás
1961-ben születtem, de éveim száma nem egyezik meg azzal a korral, amennyinek érzem magam.... le is szoktam tagadni kb. 10 évet - simán!! :P Nemrégiben váltam el, és most 17 éves - gyönyörű lányommal, és tündéri kiskutyámmal élünk Tatabányán. Csecsemőgondozó a szakmám, de egy bolond betegség miatt leszázalékos "nyögdíjas" vagyok... - mindenem a versírás - és mások műveinek olvasása!!! ÃÂltaluk szinte teljesen egészségesnek érzem magam! A magyar nyelv szeretete mindig is meghatározó volt életem során. Mellettem senki nem beszélhet helytelenül - "nák-ozva, suk-sükölve" - én bizony kijavítom őket ismeretlenül is! Mottóm: "versek nélkül lehet élni, de minek?"