Fényt terített a Nap.
Szorongtam is, pedig
anyám fogta kezem.
Homokúton mentünk,
hol néha tengelyig
süllyedt a lovas kocsi.
Amerre a szem lát
csenevész fák, csendben
szél nógatta a gazt.
Igyekezz majd haza!
Csókpecsét: anyaszív
igaza arcomon.
Hol járok? Házak itt,
villanyvezetékek,
s el?ttem forgalom!
Aszfalton zebra-jel.
Sok volt a kitér?.
Elszállt az aggodalom
változások let?nt
emberi dolgain.
Észrevétlen belém
karol most valaki.
Nézem, fiatal lány,
szeme távoli Nap.
Hová tetszik, bácsi?
Jöjjön, átsegítem.
Kösz, még nézel?dnék!
