A könyvet bemutatják:
Dr. Zlinszky János professor emeritus, az Osztrák Tudományos akadémia tagja, PPKE JÁK
Dr. Hamza Gábor tanszékvezet? egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, ELTE ÁJK
Dr. Németh György tanszékvezet? egyetemi tanár, ELTE BTK
„A … huszonhatodik és huszonhetedik paragraphus központi magja az archaikus kor jogának Cicero által … megmosolyogtató színben feltüntetett formakonzervativizmusa, pontosabban merev, mondhatni görcsös, olykor a valós életviszonyokkal és az igazságosság ideáját megvalósítani hivatott iusszal szembehelyezked? ragaszkodása a jogi aktusok szövegéhez. E merevségnek … az okát keresve, valamint Cicerónak a szó szerinti és méltányosságon alapuló jogértelmezéshez f?z?d? viszonyát kutatva számos ponton tesz e munka olyan kitér?ket, amelyek tárgyában már nem a stricto sensu jogtörténeti vizsgálódás körébe, hanem a vallás- és irodalomtörténet témakörébe tartoznak, az általuk felvázolható analógiák s a bel?lük levonható következtetések azonban talán az egyes jogi és vallási intézmények … struktúrájának, illetve az antik gondolat- és képzeletvilágba ágyazódottságának jobb megértéséhez vezethetnek.”
A Lectum Kiadó gondozásában megjelent csaknem 1300 oldalas kötet Marcus Tullius Cicero (Kr.e. 106-Kr.e .43.) törvényszék el?tt elhangzott összes fennmaradt – szám szerint harminc – perbeszédét tartalmazza.
A fordító, Nótári Tamás jogász-klasszika filológus az MTI-nek elmondta, ez az els? alkalom, hogy a szónok valamennyi perbeszéde a magyar olvasóközönség számára hozzáférhet?vé válik. Ciceróról kortársai azt tartották, hogy beszédei révén uralkodott a törvényszékeken, s az utókor szemében Cicero neve egyet jelentett az ékesszólással – tette hozzá.
Cicero beszédeinek olvasása a kortársak számára sem volt könny? feladat, bizonyos tájékozottságot, m?veltséget igényelt. Nem egyszer? szövegekr?l van szó, jóval retorikusabbak, mint a mai törvényszéki beszédek. Az ókori bíróságon esküdtszék m?ködött – mint a mai angolszász bíráskodásban -, és Cicerónak nem jogászokat, hanem laikusokat kellett meggy?znie perbeszédében, akár a védelem, akár a vád “képviseletében” szónokolt – emelte ki Nótári Tamás.
Cicero az az ókori görög-latin szerz?, akit?l a legtöbb szöveg maradt fenn, valamint olyan korszakban élt – a római köztársaság utolsó századában, a latin prózairodalom “aranykorában” -, amelynek kiemelked? történelmi személyiségei immár két évezrede foglalkoztatják az utókort.
Ebben az id?szakban ugyanis a legnagyobb súlyú bel- és külpolitikai kérdésekben mindig a szenátus és a népgy?lés heves vitái eredményeként született döntés.
A felszólaló politikusok a maguk, illetve az általuk képviselt közösségek kívánságait annál sikeresebben érvényesítették, minél meggy?z?bben tudták el?terjeszteni azt. Ezért igyekeztek a lehet? legjobban felkészülni, el?ször is retorikai képzettségük gyarapításával, és ez a vetélkedés kihatott a politikain kívül más m?fajok fejl?désére – magyarázta a jogász-klasszika filológus.
A szónok m?veinek kiadását barátja, a vagyonos üzletember, Atticus végezte. Cicerót a beszédek közzétételében az a szándék vezethette, hogy a szónoklás mesterségét tanulóknak segítséget adjon, másrészt saját közéleti útját is egyengette, mivel az akkori római politikai elit büntet?ügyeiben szónokolt, ezzel egyúttal politikai támogatókat is szerzett magának.
Nótári Tamás, aki a Károli Gáspár Református Egyetem docense, az MTA Jogtudományi Intézetének tudományos munkatársa kiemelte, hogy a kötetet nemcsak bölcsészek forgathatják haszonnal, hanem gyakorló jogászok és közéleti szerepl?k is, mert többek között érvelési technikát, a szónoklat logikai, id?nként krimiszer? felépítését is elsajátíthatják Cicero beszédeib?l.
A jogász-klasszika filológus érdekességként említette meg, hogy a brit krimiszerz?, Steven Saylor fölismerhet?en jó pár Cicero beszédet dolgozott bele könyveibe.
„A legis actio sacramento in rem eredetét vagy a magánharcban, vagy a szakralitásban keres? és jórészt egymás ellenében megfogalmazódó elméletek nézetünk szerint éppen egymást er?sít?, feltételez?, egyazon irányba konkludáló teóriává integrálhatók. A szakrális elem … a vindicatio világosan tetten érhet? egyfel?l az eskü, a sacramentum, másfel?l az elmondandó carmen szó szerinti betartásának követelményében. A harc motívuma mind a vindicatio etimológiájában, mind pedig a pálca/lándzsa használatában megmutatkozik, azonban épp a hasta bír a rómaiak képzeletvilágában olyan szakrális többlettartalommal …, amelyet az archaikus civiljogi perben sem hagyhatunk figyelmen kívül…Mindezek alapján feltételezhetjük, hogy eredetileg a legis actio sacramento in rem eljárását is fegyverekkel megvívott ordalium vezette el az általunk is ismert stádiumba.”
Marcus Tullius Cicero összes perbeszédei
Fordította, jegyzetekkel ellátta és a bevezetést írta: Nótári Tamás
Lectum Kiadó, 2010
ISBN: 978 963 9640 31 3
2010
Kötés: keménytábla
Terjedelem: 1275 oldal
A tartalomból:
El?szó
Cicero élete és munkássága – A kései köztársaság büntet?bíráskodása
Bevezetés
Publius Quinctius érdekében
Az ameriai Sextus Roscius védelmében
Quintus Roscius színés érdekében
Quintus Caecilius Niger ellen
Caius Verres ellen – els? beszéd
Caius Verres ellen – második beszéd
Marcus Tullius érdekében
Marcus Fonteius védelmében
Aulus Caecina érdekében
Aulus Cluentius Habitus védelmében
A hazaárulással vádolt Caius Rabirius védelmében
Lucius Licinius Murena védelmében
Publius Cornelius Sulla védelmében
Aulus Licinius Archias költ? védelmében
Lucius Valerius Flaccus védelmében
Publius Vatinius tanú ellen
Publius Sestius védelmében
Marcus Caelius védelmében
Lucius Cornelius Balbus védelmében
Marcus Aemilius Scaurus védelmében
Cnaeus Plancius védelmében
Caius Rabirius Postumus védelmében
Titus Annius Milo védelmében
Marcus Claudius Marcellus érdekében
Quintus Ligarius védelmében
Deiotarus király védelmében
Forrás
MTI
jesz.ajk.elte.hu
karolionline.com
Legutóbbi módosítás: 2019.11.12. @ 14:54 :: H.Pulai Éva
