Havas Éva : Gyermekkaláris – els? gyöngy

2011.02.10. Havas Éva Vers 2
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

Szénakazal dombjáról
kacsint a gyerekkor,
rakoncátlan kislányálmok szaladnak,
mögöttük lobog
a hosszú, sz?ke lófarok.
Az egyik sarkon fordul,
– szemébe nézek –
s nyomban látom, én vagyok.

Lám, akkor ott még pajkos voltam.
Lehet, hogy álmaim még színesek,
de egy a biztos: boldog évek
röppentek egykor fénybe velem…

– ?rzöm, mint kincset,
sántítva dobbanó,
szép szívemen –

Legutóbbi módosítás: 2011.02.10. @ 22:39 :: Havas Éva
Szerző Havas Éva 370 Írás
Nagyon szeretem a verseket. Időnként írok is, több-kevesebb sikerrel. Nem tartom magam költőnek - igaziból magamnak írok...nem számolgatok szótagszámot...néha csak úgy jönnek a gondolatok, én leírom őket...aztán vagy vers lesz belőlük, vagy papírgalacsin... Éppen ezért mindig van nálam papír és toll, na meg a telefonom jegyzete is teli van kósza gondolataimmal :)))