Mintha egy ?rült bábozna velem: zsinór szorítja lábam, és kezem, kényszerb?l lépek mindig rossz felé, – legalább kaján mosolyát rejtené -. Egy nap majd szerzek pengét, éleset, nem érdekel, ha aztán szétesek, elvágom kötelem – s érzem élek én, szabad leszek e földtekén!
Legutóbbi módosítás: 2011.02.08. @ 18:31 :: Havas Éva
Nagyon szeretem a verseket. Időnként írok is, több-kevesebb sikerrel.
Nem tartom magam költőnek - igaziból magamnak írok...nem számolgatok szótagszámot...néha csak úgy jönnek a gondolatok, én leírom őket...aztán vagy vers lesz belőlük, vagy papírgalacsin...
Éppen ezért mindig van nálam papír és toll, na meg a telefonom jegyzete is teli van kósza gondolataimmal :)))
Tartalom másolása nem engedélyezett!
Add 7torony Irodalmi Magazin to your Homescreen!
Add
A weboldalunkon a lehető legjobb élmény nyújtásához Cookie-kat használunk. Ha neked is megfelel az adatvédelmi nyilatkozat, akkor itt kellene elfogadni.ElfogadomAdatvédelmi nyilatkozat