Jagos István Róbert : Reggeli ráncok

 

Reggeli ráncok homályos tükrön,

és üveges szemek ködmosolya,

keser?t lehel? cserepes szájam,

koravén gyermek gy?rt sikolya.

 

Látom mögöttem jó anyám (h)arcát,

besárgult b?re hiú remény.

Pedig már valahol fekszik a vackán,

arcomra simul két halott tenyér.

 

És látom mögöttem jó apám (h)arcát,

padokon fekve rém-álmodik rég.

Újszülött gyermek ?rzi az álmát,

odakint fagy van, de belül a tél.

 

Reggeli ráncok a homályos tükrön,

vállamra téved egy szeret? kéz.

Átvezet engem egy lélekfonálon

már nincs hideg éj, és nincs aki fél.

 

Legutóbbi módosítás: 2011.02.16. @ 20:59 :: Jagos István Róbert
Szerző Jagos István Róbert 161 Írás
A nevem Jagos István Róbert. 1974 tavaszán születtem. Életem nagy részét Hódmezővásárhelyen éltem le (34 év). Elég korán, 1989-ben 15 évesen kezdtem el verseket írni. Ez a lendület 1998-ig tartott. Szűk tíz év után újra neki fogtam a rímfaragásnak. 2008. óta már prózákkal is próbálkozom. Ugyanennek az évnek őszén, a Csokoládéház című versemmel, bekerültem a ÀžLírikus képzelgésÀ pályázat döntősei közé. Alkotásaim megtalálhatók több országos irodalmi portálon is. Több mint egy tucat antológiában szerepelek mint szerző. 2010-ben Kárász József díjazott lettem, ami által felkértek a Kárász József irodalmi Kör alelnöki posztjára, illetve a Dél-Alföldi Művészeti Kör alapítója és elnöke vagyok. Irányításom alatt az utóbbi kör köteteket is jelentet meg. Egy saját kötettel rendelkezem, melynek címe: Made in az idők hajnalán. Most tavasszal készülök megjelentetni a másodikat ami a Félresértett szavak címet viseli. Verseim ajtók. Bennük és általuk újraéledek - élek újra. Oldok és kötök - megtartok és elengedek. Pillanatot, indulatot, vágyat, szerelmet és gondolatot. Életet és halált. Büszke esendőként vagyok ember, férfi és magyar.