0. fejezet
Kérdések
Írtam egy regényt! Mi miatt? Miért? Mi okból?
Ami miatt, az a lélek!
Nagy az irodalma, s a vita is akörül, van–e egyáltalán. S ha van, honnan jön, hová távozik? Örök kérdés mindahány! Ám lehet, bizonyos válaszokat magunk is tudhatunk, ha figyelünk, látunk, érzünk.
Hogy van, az számomra nem kétséges, hogy honnan jön, hová távozik? Bizonyára van egy magasabb szint a földinél.
Apám halálakor mellette voltam. Utolsó erejével felemelkedett kissé, s arcán üdvözült ragyogással azt suttogta: Elmegyek… elmegyek…
A halálos ágyán anyámat is nagyon szépnek láttam!
Rossz helyre nem mehettek!
Valamennyi saját megtapasztalásom is van; eddig több alkalommal voltam a halál közelében, s egyszer valamelyest tovább is haladtam a közelnél. Fájt, amikor megmentettek! Szemrehányást tettem, mert amit átéltem, az csodálatos volt, bárhová is jutottam az alatt a picike idő alatt!
Végül még annyit: az én értelmezésemben a lélek az isteni erő bennünk.
A miértre sem könnyebb a válasz.
Régóta úgy érzem, hogy nem ott vagyok, ahol lennem kellene. Anyám halála után, hogy őt már nem kell vigyáznom, felerősödött ez az elvágyódás, s ha nem jön más feladat, amely jelenleg még maradni késztet, talán már úton lennék. Hová? Franciaország vagy egy távolabbi, nem is evilági hely hív? S arról a helyről, kitől jön az üzenet? Mert egy ideje erős jelek jönnek, melyektől egyre inkább érzem: nem vagyok egyedül. Hol és ki vár? Nem tudom még, de nagyon–nagyon mennék már!
Az ok! Erről a legnehezebb írni, mert itt kell bevallanom a tévedéseimet is!
Van „egy” zene, amelyből hatalmas energiát kapok. Ahogyan rám talált, csoda az is! Vagy inkább mondjam azt, elrendelésszerű?
2000 májusában egy mesepályázaton nyertem egy hifit. Addig csak egy ócska rádiónk volt, amelyikkel a rövidhullámú adásokat nem lehetett fogni. Vagyis ha nem nyerek, esélyem sem lett volna, hogy 2000 augusztusában, a Pécsi Rádióban meghallgassak egy, CD–t bemutató interjút. Egy olyan zenét, amelybe akkor csak belekóstolhattam, majd közel hat év várakozás után hallhattam újra.
A műsor után leírtam ugyan egy nevet, de mint később kiderült, rosszul, így a keresés ettől a hibától eredménytelennek bizonyult.
2006 januárjában egy brutális támadás ért, épphogy az utolsó pillanatban el tudtam menekülni. Azon az éjszakán hosszan beszéltem Istenhez. Kértem is tőle egy számomra nagyon lényegeset!
Két és fél hét múlva a fiam az egyetemről hazajőve egy papírlapot tett elém, melyen két név volt; az általam leírt áthúzva, s alatta a név helyesen.
Miként jött rá? A kollégiumi szobatársa Honfoglalót játszott, s egyszer csak felkiáltott: Ezt meg honnan tudjam? A kérdés az volt, hogy egy bizonyos együttesnek a felsorolt négy névből ki volt a tagja. A fiam odalépett, s amikor rámutatott a megfelelőre, az volt a srác második elképedése: Te ezt honnan tudod? Az együttes ugyanis abszolút fennakadt a vasfüggönyön, s Magyarországon nincs nagy rajongó tábora.
Csak később értettem meg, hogy nem véletlenül kaptam meg az oly áhított zenét. Egyrészt ez válasz volt. Igen, a kérésem – mely azon a zaklatott éjszakán fogalmazódott – teljesült. S hogy e zenével együtt kaptam, az csak ráadás volt, mert igazi isteni ajándék, melytől az életem teljesen megváltozott, de mondhatnám azt is, ez a zene volt a belépő egy másik világba.
Igen, mert ez „az a” zene, amelyből a hatalmas energiát kapom. Írás közben leginkább ezt hallgatom, s tulajdonképpen ebből ered az inspiráció, amely ezt a regényt létrehozta. A művésznek több különösnél is különösebb dala van. S bennük kérdések, melyek elgondolkoztattak, mert úgy hittem, a kérdésekre valahol mindig vannak válaszok!
Végül nekem is csak kérdéseim maradtak – meg ez a fantáziám szülte mese…
Igen, és a tévedések! Olykor nagyon megtépáztak, de ezek mind szükséges tévedések voltak, mert a kívánt irányba vittek, s végül úgy alakult, olyanná lett a történet, amely miatt meg kellett születnie. S az mi lenne? Nem több, nem kevesebb, mint bátorító üzenet azoknak, akik ébredeznek: az út nehéz, olykor ijesztő, de erőt ad, ha tudjuk, hogy valaki vár az út végén.
Hogyan indul el bennünk valami, amelyből egy írás, egy kép, egy zene születik? Rejtély! S mely erő „manipulálja” az agyat, hogy az lesz, ami? Nem tudom!
Nekem ezt a történetet meg kellett írnom!
Folytatás: hétfőn
Legutóbbi módosítás: 2019.06.25. @ 10:58 :: Józsa Mara
