Irtó apró homlokot dörzsölök, tudod, alig van homlokom. Éhség, gyatra ismeretlen, kelleni nem kell: „Éhség” cím? film, se filmnek nem jó,
se m?vész performancenak, bosszankodom csak rajta. Fogyás. Foglalkoztat.
Csak szerelemre éhes szív lazít, szerelem várhat. Eszem hárfatokja írisz illatúvá érne. Nem kedvelem az írisz virágot. De b?g? ujjak helyett, bumfordi van. Nem értek a zenéhez.
Legutóbbi módosítás: 2011.02.12. @ 15:40 :: Marthi Anna
lélekbúvár lennék mint oly sokan
"Kinézek a térre,
és ott ég a fájdalom,
a szerelem kísérteties varázsa.
Félbemaradt lángolások mögött jössz,
a bőröd is csak árnyék egy sehova-úton;
arcod a nézés dadogása,
ismeretlen kerülők
a személyes veszteségek körül -
kezeddel intsz,
már nem is nekem,
a szubsztanciálisan felfoghatatlannak,
annak, amitől
egy másik sors
mindig másik sors marad.
Rámvetülsz, rád vetődöm.
S mindenünk odaadjuk
ez érintő, kósza integrációért
a tér s a szívek nagy zűrzavarán át.
Valamikor féltem volna tőled,
féltem volna, hogy elhagysz,
s egyedül megyek az utcán
anyagtalan csillagokkal
szívem programjaiban.
De most már tudom, ez nem csőd, és nem is bánat.
Hanem a szabadság részletei.
S fel kell nőnünk bizonyos szépségekhez
mindenáron."
Pardi Anna: A távollevő és az utak
Tartalom másolása nem engedélyezett!
Add 7torony Irodalmi Magazin to your Homescreen!
Add
A weboldalunkon a lehető legjobb élmény nyújtásához Cookie-kat használunk. Ha neked is megfelel az adatvédelmi nyilatkozat, akkor itt kellene elfogadni.ElfogadomAdatvédelmi nyilatkozat