Marthi Anna : Hegymászás

2011.02.04. Marthi Anna Egyéb 0
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás
festmény dor Tünde: Kerek Erd? Tánca

tükrömtükröm, alázatos szolgád
 hadd lehessek, ha mutatod merre,
 rátaláljak; látom a Fudzsijama
 magas csúcsát; egyre hidegebb,
  ablak se nyílik, karnyújtásnyira
tett, tet?d, a Hegy…nevetni
 szeretnék, átélni, hogy ilyen
 is lehet, ki a legszebb
 mindkett?nkben: egymásban
 lélekgazdag élet-árból,
 közösen átélt gügyögésben,
legyünk mi egymás gyermeke,
bennünk foganna szellemibb,
születne láthatatlan,
és isten-közeli

véglet.

 

 

Legutóbbi módosítás: 2011.02.04. @ 13:04 :: Marthi Anna
Szerző Marthi Anna 1359 Írás
lélekbúvár lennék mint oly sokan "Kinézek a térre, és ott ég a fájdalom, a szerelem kísérteties varázsa. Félbemaradt lángolások mögött jössz, a bőröd is csak árnyék egy sehova-úton; arcod a nézés dadogása, ismeretlen kerülők a személyes veszteségek körül - kezeddel intsz, már nem is nekem, a szubsztanciálisan felfoghatatlannak, annak, amitől egy másik sors mindig másik sors marad. Rámvetülsz, rád vetődöm. S mindenünk odaadjuk ez érintő, kósza integrációért a tér s a szívek nagy zűrzavarán át. Valamikor féltem volna tőled, féltem volna, hogy elhagysz, s egyedül megyek az utcán anyagtalan csillagokkal szívem programjaiban. De most már tudom, ez nem csőd, és nem is bánat. Hanem a szabadság részletei. S fel kell nőnünk bizonyos szépségekhez mindenáron." Pardi Anna: A távollevő és az utak