Marthi Anna : Száraz ágak

…halott nem lehetsz, sem árva,
árva csalán szúrja inkább talpadat;
kísérjen jó szó, nap er?s sugarai;
bolyongásaidat csókolják h?s homlokon
száraz ágak, hiába botlanál menekülésig,
hazatalálnál, ha lábad meg sem állna.

 

Anna, a második sor árvája helyett kéne keresni egy másik szót ( árva csalán nem szúr ), hogy ne üsse agyon az els? sor árváját.

A vers többi része rendben.

üdv.

 

Legutóbbi módosítás: 2011.02.17. @ 21:05 :: Marthi Anna
Szerző Marthi Anna 1359 Írás
lélekbúvár lennék mint oly sokan "Kinézek a térre, és ott ég a fájdalom, a szerelem kísérteties varázsa. Félbemaradt lángolások mögött jössz, a bőröd is csak árnyék egy sehova-úton; arcod a nézés dadogása, ismeretlen kerülők a személyes veszteségek körül - kezeddel intsz, már nem is nekem, a szubsztanciálisan felfoghatatlannak, annak, amitől egy másik sors mindig másik sors marad. Rámvetülsz, rád vetődöm. S mindenünk odaadjuk ez érintő, kósza integrációért a tér s a szívek nagy zűrzavarán át. Valamikor féltem volna tőled, féltem volna, hogy elhagysz, s egyedül megyek az utcán anyagtalan csillagokkal szívem programjaiban. De most már tudom, ez nem csőd, és nem is bánat. Hanem a szabadság részletei. S fel kell nőnünk bizonyos szépségekhez mindenáron." Pardi Anna: A távollevő és az utak