Szeibert Éva : A bohóc bánata…

A cirkusznak vége.
Hajlong a bohóc.
Kabátja földig ér.
Fején vörös a kóc.

 

Sminkjét lesírja,
szíve szomorú…
Porond porába írja:
Kitört a háború.

 

———

Éva, ez most nem az az írás, amir?l elmondható, hogy kész vers.

Ennél azért kicsivel több “átélés” van abban a világban.

Legutóbbi módosítás: 2011.02.28. @ 14:38 :: Szeibert Éva
Szerző Szeibert Éva 73 Írás
Érden éldegélek, bár nem érdemes. Nem volt életemben semmi érdekes. Veszem a levegőt, úgy mint bárki más, és ha egyszer elfogy, nem leszek hibás. Itt bolyongok néha mind a Hét toronyba, megrepedt szívemet betekerem rongyba. Egyszer rám találsz majd hullahegyek ormán, hogy jó ember voltam, ugye nem koholmány?