A pokol tornáca
A földrengések a földkéreglemezek mozgásának nem egyetlen következményei Aotearoa-Új-Zélandon. Aotearoa-Új-Zéland a világ egyik legaktívabb vulkanikus övezete.
Egykor hazánk is az volt. A Keleti-Kárpátok nyugati vonulatát az Avastól a Csomádig kialudt vulkánok képezik. Még ma is észlelhetjük a vulkáni utótevékenységeket: A buzÃ?Æ?u-i sárvulkánok, a kovásznai Fortyogó, a Torjai Büdösbarlang és a Madártemet?, a borvizek csak néhány példa a vulkáni utótevékenységre. S ne feledjük az egykori vulkáni kráterben képz?dött Székely-tengert, a Szent-Anna tavat, valamint a Mohost.
Ha vulkánkitörésr?l hallunk, akkor nekünk, „védett” helyen lakó Kelet-Európaiaknak a Vezúv 79-es kitörése jut eszünkbe, mely maga alá temette Pompei, Herculaneum és Pompeii, Herculaneum és Stabiae városait, a Krakatao 1883-as kitörése, mely több, mint 36000 halálos áldozatot követelt, valamint a izlandi Eyjafjallajökull 2010-es kitörése jut eszünkbe, mely megbénította néhány napra a légi forgalmat. Pedig az utolsó harminc évben is volt két er?sebb vulkánkitörés, de nagyszámú áldozat híján kevésbé volt szenzáció, mint például a 2004-es tzunami. (Mount St. Helens, 1980, valamint Pinatubo, 1991)
A vulkánkitörési index (VEI) a földrengéseket jellemz? Richter skálához hasonló logaritmikus skála mely a vukán-kitörések er?sségét jellemzi a kilövellt anyagmennyiség függvényében. Egy VEI= 4 kitörés (pl. Vezúv 79, Eyjafjallajökull) esetén 0,1 km3 anyagot lövell ki a vulkán. VEI = 5 (Mount St. Helens) 1 km3-t, VEI=6 (Krakatoa, Pinatubo) 10 km3-t, VEI=7-nél 100 km3-t. A legutóbbi ekkora vulkánkitörés (Tambora, 1815) által kilövellt vulkáni hamu „nyár nélküli” évet okozott. Egy VEI=8-as kitörés esetén 1000 km3-t anyagot lövell ki a vulkán. Az aotearoa-új-zélandi Taupo vulkán két utolsó kitörése (186 – VEI=7) és i.e. 26500 (VEI =8) volt az utolsó 70000 év két legnagyobb vulkánkitörése. Hogy mit jelent 1000 km3 anyag? Románia vagy Aotearoa-Új-Zéland felületét 4 m, az egész Föld felületét 2 mm magasan tudná beborítani. Egyesek az utolsó jégkorszak kezdetét a Taupo kitörésével hozzák kapcsolatba. S az újabb kitörés egyre aktuálisabb lesz… A Taupo vulkán kráterében ma a Szent Anna nagy testvére, a Balatonnál nagyobb Taupo-tó található.
A Tarawera 1886-os kitörése hasonló módon temette el Wairoát és környékét, valamint a világ nyolcadik csodájának kikiáltott Otukapuarangi és Te Tarawera rózsazín és fehér teraszait, mint a Vezúv Pompeit. Döbbenetes volt a Wairoában elevenen eltemetett emberek naplóiba végigolvasni. A menekülni nem tudók leírták utolsó pillanataikat, ezen jegyzeteket megtalálták. Érdekességként a fák túlélték, ma 30-40 méter magasak. Kérgükön ma is ott a lávamaradvány.
Amikor azt mondjuk „vulkán” azonnal egy kúp alakú hegyet elevenít fel a képzeletünk. Valójában a „vulkán” nem egy kráter. Léteznek vulkáni zónák, melyekb?l a láva hol itt, hol ott tör ki. Vanak aktív vulkanikus mez?k, melyeken gyakori a kitörés, de a kitörések nem nagyok. Ilyen Új-Zélandon az Aucklandi vulkanikus zóna (melyen 55 kisebb kitörés volt az utóbbi években). Valamivel ritkábban tör ki de veszélyesebben az Okataina vulkáni mez? (ide tartozik a Tarawera és a Rotomahana-tó). A legveszélyesebb a Taupo vulkáni mez?, melynek vannak aktívabb részei (Tongariro, Ruapehu, Ngarauhoe, melyek 10 évenként kitörnek, de olyan is, mely ritkán tör ki, de akkor nagyot robban, mint a Taupo, mely 1000 évente egyszer tör ki) A Déli szigeten csak kialudt vulkánok vannak.
A vulkáni tevékenység nemcsak a horrorról szól, turista látványosság is. A Tongariro egyik leglátogatottabb kirándulóhely. A Ruapehu, melyet deceberben még hó borított, az északi szigeti új-zélandiak legkedveltebb síz?helye.
Mindezek tudatában a hátam is borsózik a Rotorua központjában található g?zölg?, bugyborékoló tó látványától. Érdemes volt megnézni a Tikitere forró iszapvulkánokat is a BuzÃ?Æ?u-i iszapvulkánok nagy testvérét is. (A Tikitere egy maori hercegn?r?l kapta a nevét, akit a legenda szerint az agresszív férje dühében a tóba dobott, s ott lelte halálát). Páratlan szépség?ek a vulkanikus tavak is, (Taupo-tó, Kék-tó, Zöld-tó, Rotomahana-tó, stb.), a Sszent-Anna-tó nagy testvérei. A vulkanizmus „melléktermékei” a gejzírek is (melyek közül a Waimangu a világ legnagyobb gejzíre volt – 460 m), mely egy vulkánkitörést követ? földrengés után megsz?nt m?ködni. A leglátványosabb talán a Wai-o-tapu geotermális, színpompás csodavilága, a szivárvány minden színében pompázó, g?zölg? tavaival, (van itt grafittól fekete és fehér, krómtól zöld, mangántól rózsaszín, vastól narancs, a ként?l sárga a szilikátoktól fehéres tó is. Fel se lehet sorolni a sok látványosságot. S ami a legmeglep?bb, e kénes kig?zölgésben gazdag a növényzet s az állatvilág is. Hadd ne soroljam tovább. Akit érdekelnek képek, látogassa meg a következ? linket:
http://picasaweb.google.com/vandraattila/AotearoaUjZelandWaiOTapuAPokolTornaca#
Legutóbbi módosítás: 2019.06.25. @ 11:19 :: Vandra Attila
