B.G.Boróka : …és mindig megbocsáttatik

*

A türelem fátyolába bújtam,

s újra gondoltam múltam.

Viaskodom a hideg értelemmel,

szembeszállok szerelmes szívemmel.

 

A küzdelem eldőlt, 

a győztes tort ül, a vesztes pedig árnyként suhan el,

hogy a kellő pillanatban megerősödve,

újra kétségek záporával törjön fel.

 

A megbocsátás szivárványösvényén haladok

s közben köveket görgetve magamról,

megfeledkezem az imént vívott harcomról.

            Könnyű és szárnyaló vagyok.

Legutóbbi módosítás: 2011.03.19. @ 07:00 :: B.G.Boróka
Szerző B.G.Boróka 80 Írás
Régebben az írást belső kényszerként éltem meg, jelenleg számomra az öröm és az önkifejezés eszköze.