Táltosok szállnak versenyt a széllel,
Csendes morajjal úszik a Diesel,
Szájukat tartom vasmarok kézzel,
Útkígyó elnyel kettőszáztízzel.
Érzem, alattam tombol dicsének,
Felhevült lelkem hívja a távol,
Csillagok ott fönn csalfán kísérnek,
Lábamat le nem venném a gázról.
Vad vágtám alá simul a pálya,
Eggyé olvadok szinte a géppel,
Kardiogramom víg táncát járja,
Árnyként a halál nyomomban lépdel.
*
Rubintvörösben ringat a lángnyelv,
Integető fénye elvarázsol,
Kiszáradt ajkam pohárra rálel,
Agyamra hullik bódító fátyol.
Gondok és bajok messzire tűnnek,
Boldog ujjongás, ifjonti hóbort,
Adja át helyét lángoló tűznek,
Meddig szürcsölöm szomjan az óbort.
Félre is billen az ekliptika,
Féktelen táncom végtelen járom,
Végül mindennek elveszik titka,
Jól fejen kólint másnapos álom.
*
Ébred a vágyam, hívogat Ámor,
Telt idomokkal nyúlsz el a réten,
Tárul a rejtek, titkos fansátor,
Lüktetve tódul barlangba vérem.
Érzem, melleden a bőröd bársony,
Éhes ajkam, e forró testékszer,
Végre karod simogatón átfon,
Győz-e téged illetni elégszer?
Nyalka nyárfa hűs árnya is dárda,
Vélünk ring, a cinkos széllel dacol,
Vágyunk az ős lét ritmusát járja,
Míg ez a két test egymásba hatol.
Legutóbbi módosítás: 2011.03.07. @ 18:31 :: Csillag Endre
