Gerincoszlopán öregednek a b?rpikkelyek
s?r? égbolt számlálja meg napjait
hátát harminc évre támasztja és táljaként hordja
abba szedi mögöttes perceit
A lét hurkot kötne nyaka köré
szolgálja ?t az id? és ? is kiszolgálja
red?nyös szeme ablakát tisztogatja
markába melegséget visz tova
Pénzt váltott boldogságra éppen
hogy megválthassa jó kedvét ennyi kellett
cigarettát szedett ujjai közé
és zsebébe gyufáért vetemedett
Napját ma ezzel segíti ki
és holnapra nem hagy magának semmit
egy szép leányon pödri meg szemét
kalapja alatt néhány gondolatot repít
Vitamin adagja egy ölelés volna
öle a kosara kevés benne az illat
ha szürke kedvét el is szórja
ruhája alatt facsarja aki tudja
Harmincévnyi távolság feje alatt
és mennyi álmot nyomott agyon
menni kell és menni tova
a szív alatti utcasoron
Legutóbbi módosítás: 2011.03.20. @ 14:44 :: Csonka János