Czirják Jolán : Kórházi csalogány

2011.03.25. Czirják Jolán Vers 4
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás
“…Bent a halál szele csapja szelét…”

Nem hagy aludni a fájdalom –
összetör engem is, ámbár
társaimat hasogatja, de hallani
kín, ahogy éppen
szívmonitor monoton csipogása
furakszik agyamba,
s jajszavak állhatatos panaszát
ütemére siratja.
Bent a halál szele csapja szelét –
vigyorogva kacsingat,
s várja a percet – arája ma hátha
ölébe’ maradhat.
Ám odakint csalogány dala
hallszik – el?zi a gondot,
s általa újraszületve

a hajnali fényre mosolygok…

Legutóbbi módosítás: 2011.03.25. @ 10:05 :: Czirják Jolán
Szerző Czirják Jolán 211 Írás
1961-ben születtem, de éveim száma nem egyezik meg azzal a korral, amennyinek érzem magam.... le is szoktam tagadni kb. 10 évet - simán!! :P Nemrégiben váltam el, és most 17 éves - gyönyörű lányommal, és tündéri kiskutyámmal élünk Tatabányán. Csecsemőgondozó a szakmám, de egy bolond betegség miatt leszázalékos "nyögdíjas" vagyok... - mindenem a versírás - és mások műveinek olvasása!!! ÃÂltaluk szinte teljesen egészségesnek érzem magam! A magyar nyelv szeretete mindig is meghatározó volt életem során. Mellettem senki nem beszélhet helytelenül - "nák-ozva, suk-sükölve" - én bizony kijavítom őket ismeretlenül is! Mottóm: "versek nélkül lehet élni, de minek?"