Legutóbbi módosítás: 2011.03.17. @ 19:44 :: Czirják Jolán
Télnek öble még befagyva.
Jég alá szorult a zord id?.
Léket ütve tör ki rajta
tomboló dühében, és er?-
re kap – havat hegyekbe hord –
temetve véle görgetegbe holt
parányi testeket –
Hatalmasak hatalma gy?z –
Hiába, túl kicsik vagyunk, mi emberek!