Fejed ölembe hajtva.
Nézd! Köröttünk arat a Halál.
Kaszáján gyöngyként pergő vér,
s emlékek.
Akár egy látomás,
elém vetül: egyszer ott leszünk mi is,
te meg én, már holnap talán,
mennyi időt adott az ég,
ne számold, félni mit sem ér.
Fejed ölembe hajtva,
bármi jön: csak Te meg Én.
Legutóbbi módosítás: 2011.03.23. @ 18:44 :: Fecske Panna
