Hazája kultúrájának, különösen a Szolidaritás mozgalom generációjának filmjei által történt formálásáért kapta a kitüntetést, melyet Bronislaw Komorowski lengyel elnök adta át a m?vésznek, akinek – alacsonyabb fokozatú érdemrendekkel – pályatársait is elismerték hétf?n. A ceremónián a politikus köszönetet mondott a rendez?nek, hogy bonyolult kérdéseket vetett fel Lengyelországról, és segített elhozni a demokráciát 1989-ben. Komorowski méltatta Wajdát, aki “m?vészetével jelent?s ügyeket szolgált”.
A közös kelet-európai kulturális örökségünket olyan filmrendez?k testesítik meg, mint a lengyel Andrzej Wajda, a cseh Jirzi Menzel, az orosz Nyikita Mihalkov vagy a magyar Szabó István – és ez a lista korántsem teljes. Életm?vük mind a kommunizmus éveiben, mind a rendszerváltás után egyforma jelent?séggel bírt, nemzetközi elismertségük pedig mindvégig töretlen maradt. Mindez azt jelzi, hogy nem csupán kuriózumok voltak a vasfüggönyön túlról, hanem független európai alkotók, akik mondanivalója nem egy rendszert?l vagy egy adott történelmi szituációtól függ. Mindez nem jelenti azt, hogy nem els?sorban a történelem inspirálja ezeket a rendez?ket. Andrzej Wajda neve is els?sorban a történelmi filmhez kapcsolódik.
A 85 éves rendez? elmondta: a lengyel film legf?bb célja mindig is az volt, hogy közel legyen a közönséghez, hogy megmutassa az ország gyökereit és múltját.
Andrzej Wajda (Suwaki, 1926. március 6. – ) Oscar-díjas lengyel filmrendez?.
“A Jóisten két szemet adott a rendez?nek – egyet, hogy a kamerába nézzen, és egy másikat, hogy mindarra riasszon, ami körülöttünk zajlik” – vallja Andrzej Wajda
Andrzej Wajda 1926-ban született egy Suwalki nev? kisvárosban egy lengyel lovastiszt fiaként.
1939-1945 között titkos gimnáziumban tanult, majd rövid ideig egy magánf?iskolán tanul, ezzel egyid?ben dolgozott raktárosként, hordárként, bognárként, lakatosként és m?szaki rajzolóként). Fest?m?vésznek készült. 1940-ben megölték édesapját Katynban. 1942-t?l katonaként harcolt Lengyelország függetlenségéért. 1946-ban festészetet tanult a krakkói Szépm?vészeti F?iskolán, majd Lódz-ban, 1954-ben elvégezte a filmm?vészeti f?iskolát is.
Els? nagyjátékfilmje, A generáció egyben egy háborús triológia els? darabja is volt. A triológiát Wajda háborús élményei ihlették, hiszen nagyon fiatalként az ellenállás tagjává vált.
A ódÃ?ºi filmf?iskolán 1952-ben kapott diplomát. A lengyel iskola, vagy más néven a lengyel új hullám egyik elindítója volt. 1954. január 26-án debütált A mi nemzedékünk cím? filmmel, amelyért megkapta az Állami Díj III. fokozatát, els?sorban hangvételében és formanyelvében hozott újat. 1957. április 20-án volt a Csatorna cím? film premierje. A sikert ez a film hozta meg, amely az eleve kudarcra ítélt varsói felkelés h?sies küzdelmét mutatta be, a szovjet – és lengyel – háborús filmek pátoszától mentesen. Már jelen vannak a Wajda életm?vén végigvonuló témák: a hamis mítoszok, a céltalan, értelmetlen h?siesség; romantikus szemlélete a társadalmi és erkölcsi mítoszok realista elemzésével kapcsolódik össze.
Hamu és gyémánt
Wajda legszebb és leghíresebb filmje, az 1958-ban forgatott, Jerzy Andrzejewski könyvéb?l készült Hamu és gyémánt. A történet Macekr?l, a konzervatív Honi Hadsereg harcosáról szól, aki a háború végén a kommunisták elleni harcban vesz részt, de már elege van a vérontásból és különösen abból, hogy saját honfitársaira kell l?nie. A filmtörténet egyik legszebb jelenete az, amikor a halálosan sebesült fiú hátsóudvarokon, száradó fehér ruhákon keresztül próbál menekülni. A filmet Cannes-ban is díjjal tüntették ki.
Tájkép csata után
A világháború els? heteiben elesett apjának állít Wajda emléket a Lotna cím? filmjében, amelynek f?h?se egy gazdátlanul maradt huszárparipa. Kés?bbi filmjei már kevesebbet foglalkoznak a háborúval, illetve annak h?sies oldalával. A Tájkép csata után például már a háború utáni id?szak keser? csalódásaival foglalkozik. Több irodalmi adaptációt is készít, mint például a Wilkói kisasszonyok-at vagy a Nyírfaliget-et, illetve merít a lengyel történelem korábbi korszakaiból. Ilyen történelmi film a Napóleon seregében szolgáló lengyel katonákról szóló A légió, vagy a felemás lengyel iparosodásról, polgárosodásról szóló Az ígéret földje. A fiatalon elhunyt zseniális színészr?l, Cybulski-ról – a lengyel Latinovicsról és a Hamu és gyémánt f?szerepl?jér?l – emlékezik meg Wajda a Minden eladó-ban. Igazán nagy figyelmet – els?sorban politikai értelemben – A márványember cím?, 1977-es filmje keltett, amely a Szolidaritás mozgalmát megel?legezve a lengyel munkásság helyzetét mutatta be, csakúgy, mint a két év múlva következ? Érzéstelenítés nélkül. Az 1980-as katonai puccs után Wajda Párizsba költözött, miután elkészítette a Márványember folytatását, a Vasember-t, bár hivatalosan nem emigrált. Itt készítette 1982-ben a Danton-t, Gerard Depardieu-vel a f?szerepben, igazi sztárparádéval, amely leginkább a forradalom kett?sségét kívánta bemutatni. Németországban készült a Szerelem Németországban, amelyet a Szerelmi krónikák és a Megszállottak követett.
http://www.youtube.com/watch?v=aXlbYlzLWqM
Wajda hivatalosan nem emigrált, de Párizsba költözött, az ott készült Danton a francia forradalmi eseményeket állítja párhuzamba a lengyelországi eseményekkel. A rendszerváltáskor tért haza és a szenátus tagjává választották.
Wajda, mint a Szolidaritás régi embere még a Szejmbe, a lengyel parlamentbe is bekerült, bár aktívan nem politizált. 1990-es hazatérése után els? munkája, a Korczak egy híres pedagógusról szólt, aki, bár megmenekülhetne, mégis zsidó diákjaival tart a koncentrációs táborba. Ezt követte a Gy?r? koronás sassal 1993-ban, majd a Nasztaszja 1994-ben, a Nagyhét 1995-ben és a Senki kisasszony 1996-ban.
.
.
1999-ben elkészítette a lengyel nemzeti eposz, a nemzeti lét értelmét és lényegét vizsgáló Pan Tadeusz filmváltozatát. Túl a nyolcvanon, 2007-ben személyes drámát forgatott a katyni vérengzésr?l (édesapját is itt végezték ki), ez volt a negyedik Oscar-díjra jelölt filmje a legjobb idegen nyelv? film kategóriában. Két éve – részben Márai Sándor novellájából – az elmúlást ábrázoló Tatarakot készítette el.
http://www.youtube.com/watch?v=Epxsptmzlds
A sokoldalú m?vész Krakkóban japán rajzokat és képregényeket bemutató múzeumot hozott létre, 2002-ben filmrendez?i mesteriskolát nyitott Varsóban. Egy korábbi nyilatkozata szerint tervei között szerepel, hogy filmet forgasson Lech Walesáról.
Wajda a lengyel filmiskola képvisel?je-alapítója, kinek m?vei bejárták a világot, számos elismerést és díjat aratva különféle rangos fesztiválokon, filmszemléken. 2000-ben, az Amerikai Filmakadémia neki ítélte az életm?ért járó Oscar-díjat. A Csatorna, Hamu és gyémánt, Az ígéret földje, A márványember, A vasember cím? alkotásai Magyarországon is az európai filmm?vészet filmklasszikusainak számítanak.
Díjak és jelölések
· 1957 – A Cannes-i NFF Zs?rijének Különdíja a “Csatorna” cím? filmért
· 1959 – A Velencei NFF FIPRESCI-díja a “Hamu és gyémánt” cím? filmért
· 1971 – A milánói Cineteca Italiana NFF. Arany Globusz-díja a “Tájkép csata után” cím? filmért
· 1971 – A Moszkvai NFF Aranyérme a “Nyírfaliget” cím? filmért
· 1972 – A Kolombói NFF I. díja a “Tájkép csata után” cím? filmért
· 1972 – A Valladolidi NFF életm?-érme
· 1973 – A San Sebastiani NFF Ezüst Kagyló-díja “A menyegz?” cím? filmért
· 1975 – A Moszkvai NFF Aranyérme “Az ígéret földje” cím? filmért
· 1975 – A Chicagoi NFF Arany Hugo-díja “Az ígéret földje” cím? filmért
· 1975 – A milánói Cineteca Italiana NFF Arany Pecsétje a “Nyírfaliget” cím? filmért
· 1975 – A Valladolidi NFF Arany Kalász-díja “Az ígéret földje” cím? filmért
· 1978 – A Cartagenai NFF rendez?i díja “Az ígéret földje” cím? filmért
· 1978 – Az Avellinoi NFF I. díja “Az ígéret földje” cím?. filmért
· 1978 – Premio David di Donatello
· 1978 – A Cannes-i NFF FIPRESCI-díja “Márványember” c. filmért
· 1979 – A Belgrádi FEST f?díja “A márványember” cím? filmért
· 1979 – A Cannes-i NFF Összevont Zs?rijének Díja az “Érzéstelenítés nélkül” cím? filmért
· 1979 – A La Rochelle-i NFF életm?-díja
· 1980 – A Cartagenai NFF kritikusi különdíja “A márványember” cím? filmért
· 1981 – A Cannes-i NFF Arany Pálma-díja és az Összevont Zs?ri díja “A vasember” cím? filmért
· 1981 – A Belgrádi FEST Arany Pecsétje “A karmester” cím? filmért
· 1982 – Cezar (a Francia Film Akadémia díja) – életm?-díj
· 1983 – Cezar a “Danton” rendezéséért
· 1983 – Louis-Delluc-díj a “Danton”-ért mint az 1982-es év legjobb francia filmjéért
· 1990 – A Cannes-i NFF Zs?rijének különdíja a “Korczak” cím? filmért
· 1990 – Európai Film-díj – életm?díj
· 1996 – A Berlini NFF Ezüst Medve-díja a “Nagyhét” cím? film vetítése alkalmából
· 1997 – A Troiai NFF rendez?i díja a “Senki kisasszony” cím? filmért
· 1998 – A Velencei NFF Arany Oroszlán – díja; életm?-díj
· 1999 – A Brüsszeli NFF Kristály Irisz- díja; életm?-díj
· 1999 – A berlini Freedom Film Festival Szabadság-díja
· 2000 – Oscar életm?-díj
· 2001 – A Francia Köztársaság Becsületrendje, F?tiszti fokozat
· 2001 – A Német Szövetségi Köztársaság Érdemrendjének Nagy Érdemkeresztje
· 2006 – Az 56. Berlini NFF – Arany Medve, életm?díja
· 2007 – Oscar-díj jelölés – legjobb idegen nyelv? film (Katy)
Filmjei
· Költészet a filmvásznon – Andrzej Wajda (szerepl?)
· Emlékszem (rendez?)
· 1955 – A mi nemzedékünk (Pokolenie) (rendez?)
· 1956 – Csatorna (Kana) (rendez?)
· 1958 – Hamu és gyémánt (Popió i diament) (forgatókönyvíró, producer, rendez? – (Jerzy Andrzejewski regénye alapján)
· 1959 – Lotna (forgatókönyvíró, rendez?)
· 1960 – Ártatlan varázslók (Niewinni czarodzieje) (rendez?)
· 1961 – A kisvárosi Lady Macbeth (Sibirska Ledi Magbet) (rendez?)
· 1961 – Sámson (Samson) (forgatókönyvíró, rendez?)
· 1961 – Húszévesek szerelme (L’Amour à vingt ans: a Varsó cím? epizód) (forgatókönyvíró, rendez?)
· 1965 – A légió (Popioy) (rendez?)
· 1968 – A Paradicsom kapuja (Gates to Paradise)
· 1969 – Légyfogó (rendez?)
· 1970 – Tájkép csata után (Krajobraz po bitwie) (forgatókönyvíró, rendez?)
· 1970 – Nyírfaliget (Brzezina) (forgatókönyvíró, rendez?)
· 1972 – Menyegz? (Wesele) (rendez?)
· 1972 – Pilátus és a többiek (Pilatus und andere – Ein Film für Karfreitag) (tévéfilm)
· 1975 – Az ígéret földje (Ziemia obiecana) (rendez?, forgatókönyvíró)
· 1976 – Szélcsend (Smuga cienia) (rendez? forgatókönyvíró)
· 1977 – A márványember (Czowiek z marmuru) (producer, rendez?)
· 1978 – Érzéstelenítés nélkül (Bez znieczulenia) (forgatókönyvíró, rendez?)
· 1979 – A wilkói kisasszonyok (Panny z Wilka) (rendez?)
· 1980 – A karmester (Dyrygent) (rendez?)
· 1981 – A vasember (Czowiek z Ã?¼elaza) (rendez?)
· 1982 – Danton (rendez?)
· 1983 – Szerelem Németországban (Eine Liebe in Deutschland) (forgatókönyvíró, rendez?)
· 1986 – Szerelmi krónika (Kronika wypadków miosnych) (forgatókönyvíró, rendez?)
· 1988 – Ördögök (Les Possédés) (forgatókönyvíró, rendez?)
· 1990 – Korczak (rendez?)
· 1993 – Gy?r? koronás sassal (The Ring With the Crowned Eagle) (rendez?, forgatókönyvíró)
· 1995 – Nagyhét (Wielki tydzien) (rendez?, forgatókönyvíró)
· 1996 – Senki kisasszony (Panna Nikt) (rendez?)
· 1999 – Pan Tadeusz (forgatókönyvíró, rendez?)
· 2002 – A bosszú (rendez?, forgatókönyvíró)
· 2002 – Megtört hallgatás (Broken Silence) (rendez?)
· 2007 – Katyn (Katy) (rendez?, forgatókönyvíró)
· 2009 – Tatarak (rendez?, forgatókönyvíró)
Akikkel a legtöbbször együtt dolgozot:
.
· Zbigniew Cybulski (? filmben)
· Daniel Olbrychski (7 filmben)
· Andrzej Seweryn (6 filmben)
· Edward Kosiski (5 filmben)
· Allan Starski (4 filmben)
· Bogusaw Linda (3 filmben)
· Agnieszka Holland (3 filmben)
.
.
.
Irodalom
Andrzej Wajda: A film és más hívságok. Osiris kiadó, Bp. 2002
Küls? hivatkozások
Port.hu
Sulinet.hu
Lengyel Intézet
MTI
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:39 :: H.Pulai Éva
